Julia Quinn: Bevelstoke 2. Ami Londonban történt

Ez a Bevelstoke sorozat második kötete. Tulajdonképpen nem összefüggő a három könyv, bár időnként vannak benne utalások az első könyvre és egy-két szereplő is ugyanaz, így aki akarja nyugodtan olvashatja mondjuk csak a második könyvet, bár szerintem, ha valaki beleolvas úgy is el fogja olvasni mind a hármat.
Ez a könyv már jobban tetszett mint az első kimondottan élveztem a két főszereplő beszélgetéseit az ablakban. Volt olyan rész, ahol hangosan felnevettem. Szeretem az ilyen úgymond kétértelmű beszélgetéseket, amikor igen csak több félére lehet gondolni, hogy mit akart mondani a másik:))))

A könyv ajánlója:
Amikor Olivia Bevelstoke-kal közlik, hogy az új szomszédja állítólag megölte a menyasszonyát, egyetlen percig sem hiszi el. De azért nem állja meg, hogy ne kémkedjen a férfi után, biztos, ami biztos. Lecövekel az ablakánál, a függöny takarásában, és csak figyel, és vár… és felfedez egy hihetetlenül érdekes embert, aki határozottan készül valamire.
Sir Harry Valentine a hadügyminisztérium egy unalmas részlegénél dolgozik, ahol a nemzetbiztonság szempontjából fontos dokumentumokat fordít.
Bár ő nem kém, megkapta a szükséges kiképzést, így amikor egy gyönyörű szőke nő figyelni kezdi az ablakából, azonnal gyanút fog. És épp, amikor úgy dönt, hogy a lány nem több egy bosszantóan kotnyeles elsőbálozónál, megtudja, lehetséges, hogy Lady Oliviát eljegyzi egy orosz herceg, aki viszont, lehetséges, hogy összeesküvést sző Anglia ellen. Amikor pedig Harryt utasítják, hogy kémkedjen Olivia után, rádöbben, lehetséges, hogy még ő maga is beleszeret a lányba…

Julia Quinn: Bevelstoke 1. Miss Miranda Cheever titkor naplója

Julia Quinn könyveim számomra mindig egy remek kikapcsolódás nyújtó könnyed olvasmányok. A történelmi romatika kategóriában tudnám sorolni. Alapvetően elég kiszámítóható a történet, de mindent remek humorral, néha-néha érdekes párbeszédekkel, viszonylag nem túl hosszú leírásokkal tarkítva.
Aki szereti a romantikus regényeket, azoknak mindig jó kikapcsolódást nyújtanak Julia Quinn könyvei.
Ez a regény is hozta a szokásos formáját, bár az elegén számomra egy kicsit döcögősen és némiképpen vontatottnak tűnt, de a könyv felétől azért szépben "beindultak" az események.

A könyve ajánlója:
1810. március 2.
Ma szerelmes lettem.
Tíz éves korában Miranda Cheever nem sok jelét mutatta, hogy nagy szépség lesz majd belőle. És a kislány már tíz évesen is képes volt elfogadni a társadalom elvárásait a jövőjét illetően. Egészen addig, amíg egy délután Nigel Bevelstoke, a jóképű és elegáns Turner vikomt ünnepélyesen kezet nem csókolt neki, és megjósolta, hogy egy nap majd belenő a testébe, és éppen olyan szép lesz, mint amennyire már okos. És Miranda már tíz évesen is tudta, hogy örökké szeretni fogja Turnert.
Ám az eljövendő évek, amelyek kegyesek voltak Mirandához, nem bántak kesztyűs kézzel Turnerrel. A lány valóban olyan vonzó lett, mint ahogyan azt a vikomt merészen megjósolta azon az emlékezetes napon, a férfi viszont magányos, megkeseredett ember, akit meggyötört az élet. Összetörték a szívét, és úgy érezte, már soha nem lesz képes szeretni. Ám Miranda sosem feledte azokat a szavakat, amelyeket a naplójában egykor papírra vetett, és nem engedte, hogy ez a szerelem, amely az élete értelme, csak úgy kicsússzon a keze közül…