Sherrilyn Kenyon: Az ördög is sírhat

S. Kenyon-tól már sok könyvet olvastam, ez szerintem legalább a 10. :o)
Az első pillanattól megfogott a világával, amit a könyveiben teremtett. Számomra teljesen hihető, pedig erős túlzásokban vannak benne, de mégis. Úgy gondolom, egy könyvnek az egyik legnagyobb feladata, hogy elvarázsolja az embert. Ha a könyveit olvasom ki tudom zárni a körülöttem lévő világot, ott vagyok a könyv történetében, szinte én élem át, ami történik benne.
Ez a könyv tulajdonképpen egy sorozat része, de szerintem különálló könyvként is lehet olvasni. Mivel én olvastam az összes eddig megjelent (és rajongói fordításban elkészített) részeket, számomra teljesen érthető benne minden.
Az alap történet ugyanaz, mint a többi könyvben, de aki olvasott akár egy részt is a sorozatból, minden könyvben kap egy piciket plusz információt, érdekességet a folyamatosan újra, meg újra megjelenő szereplőkről. Itt konkrétan Ash-re gondolok:)))) aki bevallom őszintén szívem csücske, az első megjelenése óta, és abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már elolvastam a róla szóló könyvet is. De erről majd máskor...
Sajnos a kiadó, aki az írónő könyveit jelenteti meg, az utóbbi időben erősen lecsökkentette a megjelenéseit, így csak a rajongói fordításokat tudom olvasni, de ez egy cseppet sem rossz, hiszen a legtöbb rajongói fordítás - ami az interneten kering - szerintem ezerszer jobb néha, mint, amit hivatalosan kiadnak.
Szóval összességében Sherrilyn Kenyon könyveit maximális ajánlani tudom mindenkinek:D

Nalini Singh: Angyalvér, Angyalcsók, Angyaltánc

Pár hónapja olvastam már ezeket a könyveket, de most újra átolvastam. Másodszorra még jobb volt!!!!
Ritka módon elvarázsolt vagyok tőlük.
Annak idején és most is, amikor elkezdtem olvasni, az elején egy kicsit félve kezdtem bele, mint mindig, amikor új íróval próbálkozom. Pedig a fülszöveg olvasása után erősen felkeltette az érdeklődésemet. Néhány oldal után viszont, ezzel a könyvvel is úgy jártam, hogy letenni nem tudtam.
A főszereplő hölgy (Elena) számomra egy kicsit túlságosan kemény nőként, de az arkangyal (Raphael). Hm. Nemes egyszerűséggel: imádom. Iszonyú jól eltalált figura/pasi:))))
Jól vannak ábrázolva, leírva, karakterizálva benne a szereplők és nagyon sok mellékszereplőt (kedvencem a Hetek főnöke: Dimitri) szívesen megismernék jobban. Az internetes hírek között szerencsére úgy olvastam, hogy ezeknek a szereplőknek a jövőben tervezi az író egy-egy külön regényét, amit már alig várok.

A történetről nem is igazán akarok semmit elmondani, mert nehéz pár mondatban leírni. Van benne sokféle érzelem, de egyben harcok is.
Szóval ezeket a könyveket is tudom ajánlani minden olvasni szeretőnek:D